Francia bulldog: nem minden francia, ami annak látszik

A francia bulldog bizony nem igazán francia fajta. Mivel ősei, a bulldogok Angliából származnak, hűt bátran kijelenthetjük, hogy brit vér csörgedezik a franchie kutyák ereiben is. És hogy mégis mitől lettek franciák?

Nos, ez egyszerű. A népvándorlások régen is gyakoriak voltak, különösen az ipari forradalom idején és utána. Amikor a forradalom hatására a csipkeverő manufaktúrák kora leáldozott, a közép-angliai vidékek csipkeverő mesterei nemes egyszerűséggel Franciaországba költöztek. És mivel egy felelős gazda a kutyáját nem hagyja hátra, hát magukkal vitték kisméretű, bulldog típusú ebeiket. Ám mivel akkoriban a kutyák viszonylag szabadon éltek, hát az udvarlás és a párválasztás is szabadon zajlott, így a brit ebek keveredtek a helyi francia ebekkel. Így született meg a mai francia bulldog.

Persze amikor már megteremtődött az új ebfajta, azonnal tenyészteni is kezdték őket, mégpedig két vonalon. Voltak felálló, azaz denevérfülű, és hajlott, azaz rózsafülű egyedek a még alakulóban levő új fajtán belül. A konzervatív európaiak, akik nem kedvelték annyira a drasztikus változásokat, a mini bulldogokat preferálták, míg a modern amcsik inkább a denevérfülre szavaztak. Ők győztek, sőt, olyannyira, hogy a felálló fül kis idő után a francia bulldog védjegye lett.

Persze a brit – francia ellentét itt is kiütközött, hiszen az angolok próbálták megvétózni a francia eredetet. Szerintük a francia bulldog – ha már brit nem lehet, hát – sokkal inkább spanyol eredetű. Egyszóval a harc azért itt is megmutatkozott.

Francia bulldog – amerikai módra

Mindeközben az amerikaiak, akinek egyáltalán köszönhető, hogy ez a cuki, felálló fülű típus rögzült végül, lavíroztak a farvizeken, és megalkották saját fajtájukat. Ha már a francia bulldog nem lehet az övék, hát kreáltak egy sajátot, amely legalább annyira Made in USA védjegyes, mint a baseball. Ez lett a boston terrier.

Igaz, két teljesen más fajtáról van szó, mégis nagyon sokan keverik, és az emberek hajlamosak arra, hogy a boston terriert is francia bulldog névvel illessék. Ráadásul hazánkban a boston terrier elég ritka, így maximum a laikusok azt hiszik, hogy egy kicsit gyenge küllemi adottságokkal bíró, nem típusos francia bulldog jön velük szembe az utcán.

Pedig a boston terrier teljesen más, mint a francia bulldog. Na jó, színben néha hasonlít, és a bulldog ősöket egyikük sem tagadhatja le, az pedig, hogy az amerikai eb kialakulásába nem csak az angol, de a francia bulldog is beleszólt, tény. De a boston magasabb, karcsúbb lábakon áll, a fülük sem egyforma, sőt, még a fejükön is van jó pár eltérés. Ráadásul a francia bulldog kevésbé játékos, a boston viszont sokkal érzékenyebb, és ami rossz hír, hogy a boston bizony terrier vérrel bír, így temperamentumosabb, sőt, hajlamosabb elkóborolni, mint kuzinja.

Történetük során a boston terrier többet szenvedett fajta volt, mint a francia bulldog, ugyanis míg az őshazabeli eb kényelmes életet élt, a bostoni kutya arénákban küzdött, harci kutyaként, de szerencsére csak rövid ideig. Sikerült a szelektív tenyésztői munkával a harcias természetet kiirtani belőle, és maradt a cuki, kedves, családcentrikus kicsi eb.

A francia bulldog jellemes eb

És hogy mitől a fajta népszerűsége? Nos, a válasz egyszerű. A mókás külső bizony kedves természetű kutyát takar. Nem csak szeretettel teli, ragaszkodó és hűséges, de igazi bohóc is tud lenni, ha éppen arra van kedve. Mivel apró méretéhez képest meglepően masszív, tömör fajta, a gyerekkezek gyömöszölését is jól viseli, sőt, kifejezetten élvezi, ha kicsi barátaival játszhat. Persze néha kicsit horkol, nyáladzik, és pukizik is, de mindezekkel együtt is szerethető. Elég, ha csak a gazdira néz meleg, barátságos szemeivel, félrehajtja a fejét, megrebbenti szétálló denevérfüleit, és máris elfelejtődik a horki, puki és röfi is.

Ha pedig a gazdi magával viszi a sétára, a túrára, vagy akár a munkába, a frenchie elalél a boldogságtól. Mondjuk, azt nem lehet elvárni tőle, hogy hősiesen védelmezze a házat vagy a birtokot, de jelezni tudja a betolakodót. Arra viszont nincs garancia, hogy nem fogja őt farokcsóválva, pusziözönnel fogadni, ugyanis a francia bulldog nagyon barátságos és kedves kis eb.